Egy különös magyar-kazah ügy

Szerző: CEC | 2013 augusztus 21.

Blogunkban már foglalkoztunk Kazahsztánnal, ezzel a rendkívül gyorsan növekvő, jellemzően évente 8-10 százalékkal bővülő gazdaságú 17,5 milliós egykori szovjet tagállammal. Elmondtuk, hogy a siker alapja az, hogy a világ legnagyobb területű, tengerpart nélküli országa kőolajban, uránban és rézben is gazdag, a világ 20 legnagyobb olajkitermelőjének egyike.

Magyarországnak, a magyar gazdaságnak lehet keresnivalója ebben az országban, bár korábban sem tagadtuk, hogy Nurszultan Nazarbajev elnök országa azért nem a makulátlan demokráciájával vívta ki a Nyugat elismerését. Mind a választások tisztasága, mind a korrupció, mind az elnököt körülölelő személyi kultusz nagy kérdőjel, bár azért vélhetően Nazarbajev, részben a gazdasági sikerei miatt, csalás nélkül is sikeresen indulna bármilyen megmérettetésen.

im2

Aktuálisan van egy olyan nemzetközi sztori, amely Párizst és Budapestet is érinti, amelyben talán végre kiderül, hogy Nazarbajev legerősebb ellenfele, az energetikában és a bankvilágban milliárdossá váló Muhtar Abljazov oligarchára hogyan kell tekintenünk: sima fehérgalléros gengszterként, vagy egy diktatúrába hajló állam áldozataként?

Abljazovot Párizsban tartóztatták le, miután Kazahsztán és számos egyéb ex-szovjet állam régóta üldözte csalás, okirat-hamisítás és egyéb olyan bűntettekért, amelyet az oligarcha és társai egy nagy kazah bank, a BTA vezetőjeként követtek el, állítólag. Szerinte politikai csörtéről van szó, hiszen ő azon kevesek egyike, aki nyíltan szembe száll Nazarbajevvel, ám a hivatalos verdikt szerint Abljazov magának játszott át dollárszázmilliókat, sőt milliárdokat a banktól, megtévesztette az angol és a kazah hatóságokat.

Magyarországnak az örmény fiaskó, vagyis az azeri baltás gyilkos kiadása után egyáltalán nem hiányzik egy újabb ex-szovjet konfliktus, de belekerültünk mi is az ügybe, mert a BTA bank egy munkatársát – vélhetően Abljazov egy rokonát – itthon tartóztatták le.

Orbán Viktor tavaly májusban Kazahsztánban barátkozott Nazarbajevvel, így különösen élesen merül fel, a „kiadjuk, vagy ne adjuk ki?” kérdése ebben a történetben.

A kazahok eddig elsősorban élelmiszert, gyógyszert importáltak Magyarországról, de a kapcsolatok bővíthetők, csak remélni lehet, hogy ez a különös és összetett ügy sem fogja beárnyékolni a két ország viszonyát.

Hozzászólások